Egyedül, kimerülve szomorkodott a kóbor cicus, mikor a lány magához ölelte

2024.11.04

Egy megázott, kidobott cicuska a dobozából figyelte, ahogy az emberek elmennek mellette, s egyre kevesebb erőt érzett magában. Ám egyszer csak lehajolt hozzá egy lány és magához ölelte. Ezzel a szívszorító jelenettel indul Az Ő és a macskája című japán regény. A megindító, ember-cica kapcsolódásáról szóló regényt Makoto Shinkai animációsfilm-rendező animéje alapján Naruki Nagakawa írta.

"Az ő szíve, az enyém és a világé egy ritmusra dobogott."

Cicaimádó vagyok. Cicás könyvekre azonnal lecsapok. Különösen azok érintenek meg, amelyek arról mesélnek, milyen céllal sétál be valaki életébe váratlanul egy szőrpamacs, Hozzám, hozzánk is minden cica sorsszerűen került, ezért az olyan történetek mindig nagyon meghatnak, amelyekben a macska és ember kapcsolódik.

Az Ő és a macskája a finom rezdülésekről szól. Arról, hogy néha váratlanul tárjuk ki a rég bezárt szívünket, hogy a világban való létezés küzdelmes és az elmúlás elkerülhetetlen. De ha kicsit játékból cicaként gondolkodunk, minden más fénytörésben látható.

Bandzsi cica is sorsszerűen került hozzánk

Az Ő és a macskája könyvben a macskák kicsit mindig a függetlenségük felől nézik a gazdi iránti mély hűséget is. A természet törvényeit figyelembe véve gondolkodnak az étel megszerzéséről, a területvédelemről, a csapatszellemről, a barátságról, a mindig változó életkörülményekről, a megbecsülendő otthonról. A könyvben többféle szemszög érvényesül: a macskák és a gazdáiké is, és van egy bölcs, öreg kutyus is. A koros ebek egyébként más macskás regényekben is felbukkannak, mint a bölcs öreg archetípusai.

A megindító élettörténeteket felvázoló kötet minden emberszereplője küzd valamivel. Lelkiismeret-furdalással, perspektíva nélküli kapcsolatba való beragadással, önmarcangolással, szociális fóbiával. Mindegyikük életébe váratlanul toppan be egy kis szőrös cicus, akiről gondoskodni kell, aki életfeladatokat ad, és aki mosolyt csal a szomorú arcra is. A macskák néma bátorítással lendítik ki gazdijaikat az apátiából.

A Tokió egyik külkerületében játszódó kisregény egy dobozában szomorkodó, árva cica merengéseivel indul, s már ekkor lefolyik az érzékeny olvasó arcán az első könnycsepp. A cica egy lány karjaiban új élet felé halad. A talált cica aztán más cicákkal is kapcsolatba kerül, s a cicák és gazdáik útja is keresztezi majd egymást.

A macskák leckéket adnak gazdáiknak, miközben ők is tanulják, milyen sérülékennyé válni a szeretet megélésnek örömével együtt.

Egy szép idézet a könyvből: